A Portfolio.hu cikke az Otthoni Energiatároló Program keretében elérhető, legfeljebb 2,5 millió forintos támogatás gazdasági hatásait vizsgálja a napelemes rendszerek és akkumulátoros tárolók esetében. A program célja, hogy növelje a háztartások önfogyasztását, és csökkentse a villamosenergia-hálózat terhelését. A támogatás különösen azok számára lehet előnyös, akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel, de kikerülnek a kedvező szaldóelszámolásból.

Az elemzés különböző fogyasztási profilok és műszaki konfigurációk mellett vizsgálja a beruházások megtérülését nettó jelenérték alapon. Az eredmények szerint a kisebb kapacitású, jellemzően 10 kWh körüli energiatárolók biztosítják a legkedvezőbb megtérülést, mivel a támogatási összeg nem nő a beruházás méretével. Nagyobb tárolók csak speciális esetekben érik meg, például ha a teljes beruházási költség alacsony marad.

A szaldóelszámolásban lévő háztartások számára a tároló aktív használata rövid távon nem előnyös, mivel a hálózat kvázi veszteségmentes tárolóként működik. Ugyanakkor a későbbi bruttó elszámolásba kerülés után az energiatárolás jelentősen javíthatja a gazdaságosságot. A tanulmány rámutat arra is, hogy sok esetben szükséges a meglévő inverter cseréje korszerű, hibrid – és lehetőleg aszimmetrikus működésre képes – eszközre.

Új rendszerek esetén a 4–5 kW-os napelem és 10 kWh-s tároló kombinációja bizonyult optimálisnak. A beruházás megtérülése elsősorban a háztartás villamosenergia-fogyasztásától függ, de a fogyasztási profil és a rendszer kialakítása is befolyásolja. Az energiatárolás jelentősen növeli az önfogyasztás és az önellátás arányát, ugyanakkor a további kapacitásbővítés egy ponton túl csökkenő megtérülést eredményez.

Lekapcsol az inverter a napelemek túltermelése miatt? – Van rá átfogó megoldás

A Portfolio.hu cikke bemutatja, hogy a háztartási napelemek gyors terjedése egyre több feszültségproblémát okoz a villamos hálózatokban. Napsütéses időszakokban a nagy termelés és az alacsony helyi fogyasztás miatt a hálózati feszültség megemelkedik. Amikor ez eléri a kritikus szintet (253 V), az inverterek automatikusan lekapcsolnak a rendszer védelme érdekében. Ez ugyan biztosítja a hálózat stabilitását, de a napelemtulajdonosok számára termeléskiesést jelent. A probléma különösen a transzformátortól távolabb eső háztartásokat érinti.

A jelenlegi megoldás az ún. Volt–Watt szabályozás, amely automatikusan csökkenti a termelést magas feszültség esetén. Ez azonban nem egyenlően terheli a felhasználókat, és nem kezeli teljeskörűen a problémát. A cikk egy innovatív, piaci alapú megoldást javasol, amelyben a napelemtulajdonosok önkéntesen vállalhatnak szabályozási szerepet. Ebben a rendszerben a hálózatüzemeltető fizetne a termelés visszafogásáért, így a felhasználókat kompenzálnák a kieső energiáért. A modell lehetővé tenné a jelenlegi korlátozások (körzetzárolások) feloldását és több napelem telepítését.

A kutatások szerint ezzel a módszerrel jelentősen növelhető a hálózatba integrálható napelemes kapacitás, miközben a kieső termelés minimális marad. A megközelítés hosszabb távon más eszközökre, például energiatárolókra és elektromos autókra is kiterjeszthető.